Az apák ás gyermekek kapcsolata akkor is harmonikusan femmtartható, ha a szülők elváltak, és a gyermeket az anya neveli. Fontos, hogy a szülők a gyermek érdekében képesek legyenek együttműködni, és ne fegyverként használják a gyermeket egymás ellen.
Kedves Dóri!
Először is: indulj el abból, miért is tetszett meg neked ez a téma. (Mert valamiért választottad.)Vagy azért, mert valami pozitív, vagy azért, mert valami negatív véleményed vagy élményed van ezzel kapcsolatban. Ez lehet egy jó induló pont.
Aztán vess fel ezzel kapcsolatban egy problémakört, kutasd le, hogy ezt már vizsgálta-e valaki, -ha igen: milyen eredményre jutott- és mikor.
Ezzel az szakirodalmi "körültekintővel" és az általad felvetett problémakörrel vizsgálódhatsz, vitatkozhatsz, érvelhetsz, bizonyíthatsz, ...szóval születhet meg szakdolgozatod.
Mert egy téma mindig azzal kezdődik: "Én ezt vettem észre, ezt tapasztaltam, ..... ezért érdekelt.
Sok sikert a munkádhoz!
Válasz erre:
Dóri
2008.02.15, 17:39:29
Sziasztok!
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
Kedves Dóri! Nézz utána a kínai ötelem tanban leírtaknak. íez az ősi filozófia ma is működk: Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz. Gondold meg, hogy a tűz elemben szülöttek mennyire műkdnek együtt a fa eleműekkel. A tüzet táplálja a fa; a víz elemnél pedig: teljes az ellentét, mert a víz oltja a tüzet; a tűz eleti a fát, atűz elolvasztja a fémet, a föld élteti a fát, a víz szintén táplálja a fát. A fém viszont gátolja a fát pl. a balta kivágja. Ugye szórakozásnak is milyen filozófus? A kínaiban van a születési számok alapján is az ötelemtanra vetített jól működő rendszer. Nézz utánna! Jó tanulást! Szia Bandi
Sziasztok!
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
Sziasztok!
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
Dalena, Tündi nagyon jól látjátok a dolgokat. A múlt rettegéseit el kell engedni, mert csak látszat, hogy minden rendben. Aztán jön az életben valami kudarc vagy csalódás és kiderül, hogy pocsékul vagyunk és megbetegítjük magunkat. Fontos, hogy megértsük saját működésünket!
Sziasztok!Tündi igazad van,ezt saját példámból tudom .
47 éves vagyok.Ki merem jelenteni hogy talpra esett voltam,vagyok.Mégis ennyi idős koromban kellett megbocsátanom annak az embernek(már nem él)akiről annak idején azt gondoltam hogy .....ki sem merem mondani ,mert a gondolatok bumerángként viselkednek.Ő volt az én "nevelő apám"brrrrr
A gyógyulásomhoz szükség volt a megbocsátásra.Mondhatom nem volt könnyü .Többszöri nekifutás kellett hozzá(külömböző modszerek).Aztán megkellett bocsátanom Édesanyámnak is,akit akkor és az elmult években nem igy hívtam(gondolhatjátok).Mindezeken már túl vagyok,ma már csak szeretettel tudok Ő rá gondolni(vele nem volt nehéz).
ponti:lehet akármekkora szerelem,szép gyerekek,boldogság,ezek a gyermekkori érzelmek ott mélyen gyökeret vertek(bár azt hisszük már rég volt)és arra várnak mikor leszel felnőtt korodban "érzelmileg"labilis.
Lehet, hogy a leányka talpraesett, de biztos, hogy kihat a felnőtt korára is. Különösen ha foglalkozik vele, azt jelenti, hogy még mindig bántja. Az anyával való kapcsolata nem lehet valami fényes, ha nem hit volna neki. A kicsi-nagy lánynak fel kellene dolgoznia a történteket. Erre valók a pszichológusok, kineziológusok! Sok sikert!
Valóban nagyon nagy a szerelem, hisz van már több közös gyermek is, és bármilyen jó köztük a viszony, nem hitt volna az édesanya lányának. Persze már felnőtt lett a leányka, de mégis sokat foglalkoztatja a múlt. Szerencsére eléggé talpraesett ezért nem hat ki a "felnőtt korára"!
A pótpapáról alkotott véleményem nem célszerű itt szószerint leírnom, de azt örömmel olvasom, hogy volt bátorsága a kedves ismerősödnek ellenállni. Az a baj, hogy a kedves anyuka, ha kellőképpen beleszeretett az "Apukába" nem elképzelhetetlen, hogy valóban nem hinné el. Ez egyedül a gyermek-szülő kapcsolaton múlik.
De az ehez hasonló "családszerető" apukáknak mind a család és a törvény előtt kellene felelniük és nem lenne szabad büntetlenül rejtőzniük.
Azt gondolom, hogy minden disznó így védekezik, de ettől még nincs igazuk. Mindenképpen el kellene mondani az édesanyjának. Szerintem butaság, hogy nem akar fájdalmat okozni. Nem ő okozza a fájdalmat. Az anyának is jobb ha tudja, milyen megbízhatatlan párt választott. Lehet, hogy még rosszabb dolgokat is meg lehet előzni az őszinteséggel. Én mindenképpen ezt tenném. Szerintem csak a félelem tartja vissza a kislányt, bátorítani kellene, nem homokba dugni a fejünket.
Nem közfelháborodást akartam kiváltani, de egy kedves ismerősöm mesélte, hogy kikezdett vele a pótpapa. Ő ellenállt, és amikor megfenyegette és azt mondta, hogy elmondja az édesanyjának azt a választ kapta, hogy úgysem hinne neki. Ő pedig nem szeretne fájdalmat okozni a mamának.
Nekem is elváltak a szüleim. A mamám azért nem hozott új apukát, mert éppen ettől félt.
Kedves ... (megjegyzem - frappánsabb nic-nevet is találhattál volna)
Kifejezetten sértőnek tartom a többes számot sok-sok normális apuka nevében. Aki aberrált ferdehajlamú "apukát?" vesz maga mellé társnak, hajlamos általánosítani, de a helyes magatartás eszébe sem jut. K I R U G N I !
De ha a helyzet már elfajult, kaphat segítséget a mellékelt url-re klikkelve, vagy a rendőrségtől is.
Ezerszer fontosabb egy gyermek egészséges fejlődésének megőrzése, mint bármilyen csodás "férfi" hajlamainak fedezése.
Először is: indulj el abból, miért is tetszett meg neked ez a téma. (Mert valamiért választottad.)Vagy azért, mert valami pozitív, vagy azért, mert valami negatív véleményed vagy élményed van ezzel kapcsolatban. Ez lehet egy jó induló pont.
Aztán vess fel ezzel kapcsolatban egy problémakört, kutasd le, hogy ezt már vizsgálta-e valaki, -ha igen: milyen eredményre jutott- és mikor.
Ezzel az szakirodalmi "körültekintővel" és az általad felvetett problémakörrel vizsgálódhatsz, vitatkozhatsz, érvelhetsz, bizonyíthatsz, ...szóval születhet meg szakdolgozatod.
Mert egy téma mindig azzal kezdődik: "Én ezt vettem észre, ezt tapasztaltam, ..... ezért érdekelt.
Sok sikert a munkádhoz!
Válasz erre:
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
Válasz erre:
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
segítséget szeretnék kérni.apa-gyermek kapcsolat a témája az általam választott szakdolgozatnak, és fogalmam sincs, hogy kezdjek hozzá.szívesen veszek bármilyen tanácsot....teljesen be vagyok pánikolva..
47 éves vagyok.Ki merem jelenteni hogy talpra esett voltam,vagyok.Mégis ennyi idős koromban kellett megbocsátanom annak az embernek(már nem él)akiről annak idején azt gondoltam hogy .....ki sem merem mondani ,mert a gondolatok bumerángként viselkednek.Ő volt az én "nevelő apám"brrrrr
A gyógyulásomhoz szükség volt a megbocsátásra.Mondhatom nem volt könnyü .Többszöri nekifutás kellett hozzá(külömböző modszerek).Aztán megkellett bocsátanom Édesanyámnak is,akit akkor és az elmult években nem igy hívtam(gondolhatjátok).Mindezeken már túl vagyok,ma már csak szeretettel tudok Ő rá gondolni(vele nem volt nehéz).
ponti:lehet akármekkora szerelem,szép gyerekek,boldogság,ezek a gyermekkori érzelmek ott mélyen gyökeret vertek(bár azt hisszük már rég volt)és arra várnak mikor leszel felnőtt korodban "érzelmileg"labilis.
De az ehez hasonló "családszerető" apukáknak mind a család és a törvény előtt kellene felelniük és nem lenne szabad büntetlenül rejtőzniük.
Nekem is elváltak a szüleim. A mamám azért nem hozott új apukát, mert éppen ettől félt.
Irnál többet a témáról, hátha segítesz vele másoknak. Tulajdonképpen mi történt?
Kifejezetten sértőnek tartom a többes számot sok-sok normális apuka nevében. Aki aberrált ferdehajlamú "apukát?" vesz maga mellé társnak, hajlamos általánosítani, de a helyes magatartás eszébe sem jut. K I R U G N I !
De ha a helyzet már elfajult, kaphat segítséget a mellékelt url-re klikkelve, vagy a rendőrségtől is.
Ezerszer fontosabb egy gyermek egészséges fejlődésének megőrzése, mint bármilyen csodás "férfi" hajlamainak fedezése.